A pislákoló Tungsram (1.)

2022. 04 27. 09:01

Nagykanizsáról várhatóan 6-700 embert bocsátanak el

Tényleg jó lenne tisztán látni Tungsram-ügyben. Nem csak látványosan hőbörögni, mint azt az ÉVE-frakció teszi.
Kép: Wikipédia

Nagykanizsa Megyei Jogú Város március 23-i közgyűlésén az egy fős többséggel rendelkező ÉVE képviselőcsoport előterjesztése alapján olyan határozat született, amely kötelezte Balogh László polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a Tungsram Operations Kft. vezetésével. „Kérjen pontos tájékoztatást és annak eredményeként pedig megoldási javaslatokkal álljon a közgyűlés elé”. A határidőt 2022 április harmincadikában jelölték meg.

A minimális többségben lévő frakció összetétele vegyes: Éljen VárosuNK Egyesület, Demokratikus Koalíció, Jobbik, MSZP, LMP, Momentum… Csak a Párbeszéd hiányzik, s ugyanaz, mint az április harmadiki országgyűlési választáson súlyos vereséget szenvedő ellenzéki koalíció. Az Éljen VárosuNK Egyesület – mint helyi „civil” képződmény – természetesen kivételt jelent.

Dr. Fodor Csaba frakcióvezető és Horváth Jácint frakcióvezető-helyettes (aki április 3-án jócskán alulmaradt az országgyűlési képviselőválasztáson Cseresnyés Péterrel, a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben) igencsak harcias hangot üt meg Tungsram-ügyben. A tervezett leépítések, elbocsátások miatt támadják Balogh Lászlót, Cseresnyés Pétert, sőt a kormányt is. A cég menedzsmentjét nem.

A Tungsram sok mindent megélt az elmúlt évtizedekben. 1989-ben az amerikai General Electric tulajdonába került meglehetősen furcsa körülmények között. (Erre természetesen visszatérünk riportsorozatunkban – E.E.). Akkor még a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) volt hatalmon, a miniszterelnököt Németh Miklósnak hívták.

2008-2009-ben hatalmas leépítések történtek, több ezer embert bocsátottak el országosan. Akkor Gyurcsány Ferencnek és Bajnai Gordonnak hívták a miniszterelnököt. Nem találtam feljegyzést arról, hogy dr. Fodor Csaba vagy Horváth Jácint felemelte volna akkor a szavát az elbocsátott dolgozók érdekében.

Jövő héten jelentik be, hogy hány dolgozót küldenek el a nagykanizsai gyárból.
Fotó: Tungsram.com

Előkerült viszont egy korábbi cikk a Zalatáj 2009 november 19-i számából, Lámpaoltás címmel. Érdemes felidézni az akkori állapotot:

„A millennium évében alapított nagy múltú gyár utódja, az azóta a GE birtokába került Tungsramnál »takarékos világításra« állnak át. Ez Nagykanizsán és Zalaegerszegen több száz munkahely megszüntetését jelenti.

Nagykanizsa város polgármestere a közszolgálati rádióban úgy kommentálta a leépítést, hogy az amerikai cég úri módon kistafírozza az elbocsátottakat, hiszen az ilyenkor szokásos végkielégítés kétszeresét fizeti. Mit is mondhatott volna Marton István, hiszen a dolgok nem itt Zalában dőlnek, dőltek el. Ebben a kérdésben még a magyar kormány is kismiska. A döntést az Egyesült Államokban hozták meg.

Jópár évvel ezelőtt érdekes hírek jártak Nagykanizsán. Arról beszéltek, hogy a képviselő-testület azért lobbizott, hogy egy multinacionális nagyvállalat ne Nagykanizsára települjön, védve ezzel a Tungsram érdekeit. Ez a cég végül is Zalaegerszegen kötött ki. A Tungsram vetélytárs nélkül maradt. Most pedig Nagykanizsa többszáz munkahely nélkül. (Persze Egerszeg sem érezheti magát biztonságban, mert az említett multicég esetleges továbbállásáról is keringenek hírek.)

A General Electric karcsúsítása várható volt. A szomorú az, hogy Nagykanizsa egykori ipari zászlóshajói sorra zátonyra futnak. Még a csodatevő nyugati befektetői injekciók sem segítenek.

Volt egyszer egy Sörgyár, egy Üveggyár, s foytathatnánk. Még jelen időben beszélhetünk a fogyókúrára ítélt Tungsramról, pardon General Electricről.

Vajon meddig?” – eddig a korabeli, 2009-es cikk.

Jörg Bauer kormányzati segítségre számít.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Most 2022 áprilisának végén vagyunk. A hónap közepén jelentette be Jörg Bauer, a General Electrictől 2018-ban kivásárolt Tungsram elnök-vezérigazgatója, hogy „a pandémia, a globális ellátási nehézségek és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állította a cégcsoportot, csak az azonnali kormányzati segítség tenné lehetővé »a tudásalapú társadalomhoz hozzájáruló, innovatív értéket teremtő, történelmi magyar márka további működését«. Szerinte az egész európai ipart veszélyezteti az energiaárak elszabadulása a nyersanyagok hiánya és drágulása, a szállítási nehézségek.

Kétfajta kormányzati segítségre számít az elnök-vezérigazgató, az egyik az állami, önkormányzati megbízások, különböző energiahatékonysági programok beindítása, amin a jelenlegi gazdasági környezetben mindenki csak nyerne a kisebb fogyasztás, a jobb minőségű világítás miatt. A másik lehetőség a kormányzati vissza nem térítendő támogatás vagy tőkeinjekció.

Információink szerint jövő héten jelentik be, hogy a nagykanizsai gyárból hány dolgozót küldenek el. A Zalatáj úgy tudja, hogy 600-700 embert érinthet az elbocsátás.

Ekler Elemér
(Folytatjuk)