Beszélgetés Nagy Bálint országgyűlési képviselőjelölttel

Dobogós helyen áll országos viszonylatban Zala megye 2-es számú választókerülete a területéhez tartozó települések számát tekintve. Nem csoda, hogy az első három helyet az aprófalvas megyék foglalják el.  Baranya 4-es számú választókerületében (Szigetvár a székhely) 174, Vas megye 3-as számú körzetében (Körmend) 127, míg Zala 2-es számú kerületében (Keszthely) 100 település található, s ezzel a harmadik helyet foglalja el.

Ebben a körzetben újoncot avat a Fidesz-KDNP pártszövetség. Jelöltje azonban nem tapasztalatlan politikus, hiszen a választókerület legnagyobb településének, a történelmi múltját tekintve igencsak gazdag Keszthely polgármestere, Nagy Bálint. A Balaton-parti városban született, Zalaegerszegen járt főiskolára. A közéletnek 2009-től aktív szereplője. A most visszavonuló Manninger Jenő országgyűlési képviselő mellett szerzett tapasztalatot a megyei közgyűlésben, 2014-ben alpolgármestere lett a Festetics-család által felvirágoztatott városnak, 2019-ben pedig a Balaton-part kulturális fővárosának is tartott település első emberének választották.

– Az önkormányzati választás sem volt jelentéktelen erőpróba, a mostani megmérettetés azonban még annál is keményebb lesz. Gondolt erre, amikor felkérték a feladatra?

– Felelősségteljes kihívás a két évtizedet a Parlamentben töltő Manninger Jenő után bizalmat kérni a térség választópolgáraitól. Sokat köszönhetek neki, hiszen kapcsolatrendszerével sokat segített és segít ebben az időszakban is. Nem felelőtlen ígéretekkel, nem hangzatos szavakkal kerestem, keresem fel a körzet településeit, hanem őszinte érdeklődéssel, egyenrangú partneri kapcsolat kialakításának szándékával.

– Nem egyszerű feladat ez, hiszen 100 (!) település tartozik a körzethez. Keszthelyen kívül néhány kisváros (Hévíz, Zalakaros, Zalaszentgrót, Pacsa) része a választókerületnek, de a döntő többség falu. Az ellenzék által lenézett falu…

– A kistelepüléseken élő emberek – Márki-Zay Péter véleményével ellentétben – reálisabban látják a dolgokat, mint a nagyvárosi flaszteren, a valóságtól egyre inkább elszakadó – a többségében egyébként jó szándékú, de megtévesztett – emberek. Nehezebben lehet őket becsapni, befolyásolni, hiszen közelebb állnak a természetes környezethez, ami segíti őket a valóságos helyzet felismerésében. Ennek köszönhetően nyíltan, őszintén fogalmazzák meg véleményüket a világ dolgairól. Márki-Zay Péter – illetve a stábja – ezt jól érzi, ezért is támadják a vidéket. Mert akárcsak 2018-ban, úgy 2022-ben is az általuk lenézett vidék eldöntheti a választás kimenetelét.

– S a népszavazásét? Mert április 3-án egy ilyen feladat is vár a választópolgárokra…

– Azét méginkább!

– Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a vidék olyan értéke Magyarországnak, amit meg kell becsülni. Sőt, erősíteni!

– Magyarország lakosságának körülbelül négyötöde vidéken él. A szocliberális kormányzat idején a vidék nem számított. Ezt a véleményt tükrözik az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjének naponta elhangzó sértegetései is. Ez a sors várna ránk április harmadika után is, ha ellenzéki győzelem születne.

– A vidékfejlesztés eredményei önmagukért beszélnek (a részletes felsorolásra természetesen visszatérünk – a szerk.). Elegendő, ha végigsétálunk bármely faluban.

– Érdekes az emberek reakciója. Ha folyamatos a fejlődés, gombamód szaporodnak a beruházások, emelkedik az életszínvonal, jelentős mértékben nő a családtámogatás (folytathatnám még), az természetesnek tűnik. Aztán vannak, akik mégis a szocliberális oldalra szavaznak (van erre példa 2002-ből és 2006-ból – a szerk). Amikor aztán az őszödi „vallomás” elhangzik, magukhoz térnek az emberek.

– Jöhet egy újabb megtévesztés?

– Óriási a különbség egy olyan választási vereség esetén, amikor a kormányzópárt minden mutatóban jobban teljesített, mint a kormányzási pozícióba jutó ellenzék korábban. Amely akkor egyértelműen bebizonyította, hogy alkalmatlan a kormányzásra, s csődközelbe vezette az országot. Most ismét erre készülnek.

Ekler Elemér
(Folytatjuk)