A kórházi várólisták csökkenését ígérte az ellenzéki összefogás pártjainak kormányra kerülése esetére Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője keddi budapesti, online is közvetített sajtótájékoztatóján.

A kórházi várólisták akkor fognak csökkeni, ha a szavazók április 3-án olyan új kormányt választanak, amelyik létrehozza az önálló Egészségügyi Minisztériumot – mondta az ellenzéki politikus.

Oláh Lajos arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány alatt nőttek a várólisták. Hozzátette, van olyan gerincműtét, amelyre a két héttel ezelőtti információk szerint még több mint 1200 napot kellett várni.

A politikus, aki az esemény előtt találkozott a Péterfy Sándor utcai Kórház főigazgatójával, elmondta, hogy az ott kapott tájékoztatás szerint a járvány első négy hullámában az intézmény dolgozóinak mintegy tíz százaléka fertőződött meg koronavírussal. Most azt valószínűsítik, hogy az „omikron ideje alatt” gyakorlatilag mindegyikük el fogja kapni – tette hozzá.

A képviselő közölte, hogy szeretett volna látogatást tenni a koronavírus-osztályon, de erre egy kormányzati döntés miatt nem kapott engedélyt.

Az viszont jó hír, hogy „gyakorlatilag egy kezemen meg tudom számolni”, hány beteg tartózkodik koronavírussal intenzív osztályon – mondta.

Oláh Lajos arra is kitért, hogy az orvosi munkaerőhiányt az egészségügyben leginkább az intenzív aneszteziológia, a bőrgyógyászat és a reumatológia sínyli meg, míg a nővérhiány 10-15 százalékos.

*  *  *

A Demokratikus Koalíció egészségügyi „nemzetmentő” programjával kapcsolatban csak röhögni (nem nevetni, mert az enyhe kifejezés) lehet. Gyurcsány Ferencék egészségügyi reformjait jól ismerjük 2010 előttről. Azóta Oláh Lajos elvtárssal együtt egy fantasztikus egészségügyi továbbképzésben részesülhettek, hogy ilyen magabiztosan diagnosztizálják a jelenlegi helyzetet. (Arra természetesen kíváncsi lennék, hogy kezelték volna ezt az egész rohadt járványhelyzetet, aminek okát is igencsak érdemes lenne alaposan firtatni.) Arról nem beszélve, hogy mennyi lenne a minimálbér, hol tartana a gazdaság, hányszor szaladtak volna el az IMF-hez kölcsönért. S persze milyen támogatást kaptak volna a családok.

Most nem is ez a lényeg, hanem Oláh Lajos elvtárs magabiztos kijelentése a magyar egészségügy életmentő műtétje kapcsán, amit dr. Gyurcsány Ferenc professzor (a szakdolgozatát még mindig keresik), Dobrev Klára asszisztens és Márki-Zay Péter műtőssegéd hajtana végre.

Egy rendszerváltás előtti zalaegerszegi pártaktíva ülés jut eszembe, amelyre a „kötelező önkéntesség” alapon részt kellett venni a megyei pártbizottságon, noha nem voltam MSZMP-tag, de a Zalai Hírlap sportrovatának munkatársaként fontosnak tartották ideológiai továbbképzésemet (így sikerült – E.E.).

A megye műszaki értelmiségének tartott előadást a pártbizottság első titkára, aki így kezdte beszédét:

„Kedves elvtársak, ugyan nem vagyok egy poliészter, de szeretném elmondani…”

Természetesen polihisztort akart mondani, de valahogy nem jött össze neki. Egyébként nem volt rosszindulatú ember. Gyakran találkoztam vele az utcán, vagy a piacon. Üdvözöltük egymást, és soha nem felejtette el megkérdezni: „Ekler elvtárs, aztán mi van a ZTE-vel?

Két külön világ voltunk, de akadt egy közös témánk S ez a városhoz, a megyéhez kötődött.

Szívesebben emlékszem vissza rá, mint ahogy ma viszonyulok az úgynevezett demokratikus ellenzék embereihez. Direkt nem politikusnak nevezem őket, mert messze vannak attól. Tehetségtelen, felkészületlen érdekemberek. Akik mindenhez értenek. Csak még soha nem tudták ezt bebizonyítani.

Ők valóban poliészterek. Egy mesterségesen teremtett világ tehetségtelen, de annál veszélyesebb alakjai.

Mert csak a gyűlölet és a hatalomvágy vezérli őket.

Ekler Elemér