Márki-Zay Péter menetrendszerű agymenése

Joghallgató egyetemisták látták vendégül Márki-Zay Pétert a Mozaik Kör szervezésében szerdán este, ahol több más téma mellett a feles többséggel való alkotmányozás témaköre is felvetődött. Ilyen témák mellett nem csoda, hogy az eseményt teljes médiakarantén mellett tartották meg, hiszen a baloldal közös jelöltje mindig megörvendezteti egy-két csemegével hallgatóságát. Nem történt ez másképp a szerdai előadáson sem, ahol megtudhattuk MZP-től, hogy az Alaptörvénybe „sok ostobaság és tahóság” bekerült – értsd, férfi, nő, család a „jobboldali” miniszterelnök szerint –, ezért pedig az ellenzék esetleges győzelme esetén simán alkotmányozhatnának feles többséggel. Hogy ez – mint a jogászhallgató moderátor is felvetette – alkotmányellenes, így pedig a jogállamiságot is súlyosan sérti, az nem számít Márki-Zay szerint, mivel nincs demokrácia abban az országban, ahol ők terveznek kormányra kerülni.

Ismét nagyot ment Márki-Zay Péter, a baloldali összefogás közös miniszterelnök-jelöltje: a Mozaik Kör szervezésében tartott előadást fiatal egyetemistáknak, ahol a melegházasság és a marihuána legalizálásának kérdéséről – mindkét esetben kitért a konkrét válaszadás elől, azonban összességében igenlő attitűdöt mutatott mindkét kérdésben – beszélt. A jórészt jogászhallgatók előtt tartott előadásán azonban nem is ebben a kérdésben, hanem az alaptörvény módosításának kérdéskörében ment igen nagyot. Szerinte:

– Az Alaptörvénybe sok „tahóság és ostobaság” bekerült.

– Egy alkotmányba szerinte nem a férfiak és a nők szerepét kell beleírni (a család az család!, ugyebár).

– Népszavazással kell új alkotmányt elfogadni, az erősebb felhatalmazás, mint a kétharmad.

– Nem baj, hogy ez az ötlet alkotmányellenes, azaz sérti a jogállamiságot, mert Magyarországon nincs demokrácia, ezért „muszáj túllépni ezeken a jogi kereteken”.

Vagyis az alkotmányos kereteken muszáj túllépni, hiszen nincs demokrácia. Hol is hallottuk már ezt? A nagy októberi forradalmon, vagy a Tanácsköztársaságon kívül? A jogállamiság és az alkotmányosság keretein tehát túl szabad lépni, legalábbis ha a baloldal teszi ezt, hiszen önmagában „jogállamisági”, amit tesznek, legyen az bármennyire is jogellenes. Demokrácia pedig nincs, ne is keressük. Ezek szerint még akkor sem, ha ők nyerik a választásokat, hiszen az alkotmánymódosításra csak így lenne reális esélyük. Ha viszont a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint saját győzelme esetén sincs demokrácia, az érdekes kérdéseket vet fel személyével kapcsolatban.

És hogy ehhez mit szól az EU? Márki-Zay Péter szerint megértőek voltak vele, amikor arról beszélt, hogy egy icipicit alkotmányellenesen szeretne alkotmányozni. Csakhogy nagyon úgy tűnik, hogy Márki-Zay nem mondott igazat hallgatóságának, ugyanis állításával szemben senki nem adott engedélyt neki arra Brüsszelben, hogy feles többséggel való alkotmányozáshoz készüljenek. Az Európai Bizottság illetékese a PestiSrácok.hu-nak korábban elküldött rövid levelében több kérdésünket is megválaszolatlanul hagyta, ugyanakkor érdemben cáfolta azt, hogy a jogállamisági biztosok rábólintottak volna Márki-Zay az Alaptörvényen átlépő tervezetére. Ezek szerint tehát a baloldali miniszterelnök-jelölt mindenféle jogi érv és támogatás nélkül készül átlépni a magyar alkotmányos rend határait.

A Bizottságnak nem szokása véleményezni a jogalkotási elképzeléseket vagy tervezeteket, különösen azokat, amelyek a nemzeti választási kampányokkal összefüggésben készültek – írták a Bizottság illetékesei.

Így viszont két opció maradt: vagy Márki-Zay Péter nem mondott igazat az őt hallgató egyetemistáknak, vagy az Európai Bizottság lódított a portálunknak küldött válaszlevélben, esetleg mindkettő. Mindenesetre a baloldal miniszterelnök-jelöltje egyértelműen hitet tett a jogállamisági keretek áthágása mellett, abban pedig kevéssé bízhatunk, hogy a mindig éber brüsszeli jogvédők megállítják ebben. Erre valószínűleg csak a magyar választók lesznek képesek.

Szalai Szilárd