Kanizsa és Egerszeg…

2021. 08 10. 09:31

Üzenet egykori diákvárosomnak (2.)

A régi Dózsa-iskola épülete napjainkban. Az Iskola-közben lévő szárny földszintjén volt az osztálytermünk. Fotó: Zalatáj

A sorozat első részének megjelenése után többen is megkérdezték, hogy mi a célom ezzel az írással. Egyszerű a válasz… Mindkét város meghatározó szerepet tölt, töltött be életemben. Nagykanizsa nem csak azért fontos, mert a középiskolát, a vegyipari technikumot itt végeztem el, hanem azért is, mert újságíróként azóta is figyelemmel kísérem a dél-zalai városban történteket, gyakran megfordulok itt.
Zalaegerszeg szülővárosom, igen szoros szálak kötnek hozzá. Úgy gondolom, érdemes összehasonlítani a két város fejlődési pályáját, az egykori diák és a későbbi újságíró szemével és tapasztalatai alapján.
1967-et írtunk. A zalaegerszegi Dózsa György Általános Iskola végzőseként dönteni kellett a továbbtanulásról. S bár már akkor (sőt sokkal korábban) újságíró szerettem volna lenni, szüleim ösztökélésére „tisztességesebb” pálya felé kellett indulnom. A lökést ebben a Dózsa-iskola kémiatanára, Mester Imre (Baba – így szólította a diákokat) adta, aki úgy tanította ezt az addig titokzatos tudományt, hogy nem lehetett azt nem szeretni. Ez pedig el is döntötte a kérdést.

A régi autóbuszállomás Nagykanizsa főterén. Ide érkeztünk Egerszegről, ha nem vonattal, hanem busszal jöttünk. Fotó: Fortepan/MHSZ

Merész választás volt, hiszen a nagykanizsai Winkler Lajos Vegyipari Technikumban sokszoros volt a túljelentkezés. Felvettek, így évekre Nagykanizsa lett a második otthonom.
Mielőtt beköltöznénk időutazásunknak köszönhetően a technikum tantermeibe, laborjába és a Zrínyi Miklós Fiúkollégiumba, essen néhány szó a két városról!
A KSH adatai szerint Nagykanizsa lakossága 1960-ban 38 961 fő volt, míg Zalaegerszegen 30 230-an laktak. Ez a szám 1970-re 43 913-ra, illetve 40 559-re változott, vagyis a megyeszékhely lélekszámban megközelítette a dél-zalai várost. Nagykanizsán 1967-ben Nagy Lajos a tanácselnök, akit 1968-ban Mózes Pál vált. Ő 21 évig tölti be ezt a funkciót. Zalaegerszegen Nátrán János, a cipészből lett tanácselnök irányítja a várost, de még ebben az évben Kustos Lajos követi ebben a funkcióban. Ő egyébként még a kanizsai kollégáját is felülmúlja a hivatali idő tekintetében, hiszen egészen 1990-ig a megyeszékhely tanácselnöke. Az ő irányítása alatt kezdődik el a város dinamikus fejlődése.
Kitekintve a nagyvilágba, az 1967-es esztendő bővelkedik háborúkban. Zajlik a vietnámi vérontás, az USA elnöke ekkor Lyndon B. Johnson. Kitör a hatnapos arab-izraeli háború (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Irak, valamint Izrael között), ami izraeli győzelemmel ér véget. Cristian Bernand professzor elvégzi az első szívátültetést, és meggyilkolják „Che” Guevara Serna marxista forradalmárt, terroristát, gerillavezért. Magyarországon bevezetik a gyermekgondozási segélyt, meghal Kodály Zoltán világhírű zeneszerző, Fock Jenő lesz a miniszterelnök. Távozik az élők sorából Münnich Ferenc, a kádárista karhatalom megszervezője.

A Zrínyi Miklós kollégium egyik tanulószobája az 1960-as években. Fotó: Thúry György Múzeum

1967 szeptember elseje péntekre esett, az alsótemplom melletti kollégiumban viszont már előtte el kellett foglalni a helyünket. Lemaradtam az NB II-es Zalaegerszegi Dózsa-ZTE helyi rangadóról, ami 3000 néző előtt 3:3-as döntetlennel zárult. Nagykanizsának akkor két NB II csapata volt, s ebben a fordulóban a Bányász 2:1-re kikapott a Pécsi VSK-tól, a MÁV NTE pedig 2:2-es döntetlent játszott a Pécsi Ércbányásszal. (A focinak nagy szerepe lesz a későbbiekben.)
A Winkler Lajos Vegyipari Technikum gyakorlatilag egy iskola volt a Zsigmondy Vilmos Olajipari Technikummal, közös épülettömbbel, egy tantestülettel. Három vegyipari osztály indult, a miénk volt az I. d. A rossznyelvek szerint a másik két osztály főnöke válogatott a tanulók között, s a „maradék” lettünk mi, osztályfőnökünk pedig Szomjas Éva tanárnő.
Az osztálytársak jelentős része zalai volt, de jöttek a szomszédos megyékből, sőt még az Alföldről, Gyuláról is. Többségben a kanizsaiak voltak, de szép számmal érkeztünk Egerszegről is.
Akkor és ott nem is értettük, hogy miért van a két város közötti ellentét, hiszen rövid idő alatt baráti kapcsolatok alakultak ki.

Ekler Elemér
(Folytatjuk)

A sorozat előző cikke:

Kanizsa és Egerszeg… 1. rész