Tatabánya példáját követve a nagykanizsai önkormányzat baloldali többsége is fontolgatja, hogy visszaadja a kormányprojektként helyben épülő multifunkciós aréna és rendezvényközpont működtetési lehetőségét. Képviselőik állítják: még nem döntöttek.
Tatabányán és Nagykanizsán nagyjából egyidőben (2019 elején, illetve 2018 végén) indult meg egy sokfunkciós sport- és rendezvényközpont építése a részben uniós forrású Modern Városok Program keretében. Ám a nagyobb – 6000 fős – tatabányai létesítmény közelgő átadása előtt, július 23-án az ottani baloldali többségű tatabányai önkormányzat úgy döntött, nem veszi vagyonkezelésbe az arénát. Arra hivatkoznak, hogy szerintük a fenntartási költség évi egymilliárd forintra rúg majd, és ezt nem tudnák kigazdálkodni. Ismert, hogy ez a korszerű sportcsarnok a 2022-es kézilabda Európa-bajnokság egyik fő helyszíne lesz.
Minta: a tatabányai baloldal destruktivitása?
Nem sokkal később a Mandiner arról értesült, hogy a 3000 fős (de mobil lelátókkal együtt 5000 ember befogadására is képes) nagykanizsai aréna ugyanarra a sorsra juthat, mint a tatabányai. Baloldali informátoraink szerint a DK, MSZP, LMP, Momentum, Jobbik koalícióját jelentő Éljen VárosuNK! Egyesület (ÉVE), engedve a Komárom-Esztergom Megyei Város „testvérkoalíciója” inspirációjának, kihátrálni készül a Kanizsa Aréna működtetéséből.
Ez a tatabányai fejleményektől függetlenül sem meglepő, ugyanis a baloldali többség, szemben a Fidesz-KDNP-s polgármesterrel és a 2019-ben kisebbségbe szorult Fidesz-KDNP-frakcióval, kezdettől ellenezte a multifunkciós sport- és rendezvényközpont projektjét, később pedig szinte ellehetetleníteni igyekezett azt.
Törekvésükkel egybevágott az országos baloldal koronavírus-járvány alatti parlamenti akciója. Az ellenzéki szivárványkoalíció ugyanis olyan határozati javaslatot terjesztett elő idén március 9-én, amely gazdasági válság kezelése jogcímén valamennyi állami nagyberuházást leállította volna, beleértve „mindenféle stadion és sportcsarnok építését, a lopakodó olimpia tervének feladását”. Ez, ha megszavazta volna a parlament jobboldali többsége, a 2018 vége óta épülő Kanizsa Aréna beruházását is tönkretehette volna. Arról nem is beszélve, hogy a jelenleg futó, államilag generált építőipari nagyberuházások láthatólag a hazai gazdaság járvány utáni sikeres felpörgetését eredményezik.
Fizetésemelések, pénzátcsoportosítás
Ami a nagykanizsai szivárványkoalíció fentebb taglalt hozzáállását illeti, a baloldal szintet lépett azzal, amikor az ÉVE frakcióvezetője, Fodor Csaba (MSZP) január 25-én a Népszavában szólta le a projektet – és a sportutánpótlásban jeleskedő, Zalaegerszeggel versengő megyei jogú, 50 ezres várost magát: „Egy ekkora városnak ilyen háttérrel elég lett volna egy kisebb, viszont olcsóbb és jobban kihasználhatóbb csarnok. Ráadásul nem tudjuk az üzemeltetési paramétereket, mekkora lesz a várható rezsi, hány embert kell alkalmazni, csak annyit tudtunk meg, hogy egy hasonló aréna fenntartása százmilliós tétel, amit, ha tetszik, ha nem, az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia”.
A vagyongazdálkodásba vételtől finanszírozási indokkal berzenkedő baloldali testületi többség azonban utóbb, ez év júliusában ellentmondani látszott önmagának. A legutóbbi ülésen, július 27-én az önkormányzati cégek vezetőinek tiszteletdíját fölemelték, illetve három havi fizetésüknek megfelelő jutalmat is kieszközöltek számukra.
Ugyancsak egy júliusi közgyűlési döntéssel kivették az idei költségvetési rendelet módosítására vonatkozó javaslatból éppen az aréna induló működtetésére szánt 30 millió forintos keretösszeget, és azt az önkormányzat városfejlesztési cégének kisegítésére csoportosították át. Ez szinte hadüzenettel ér fel a projekttel szemben.

Keveslik az információt, de rég tudják, nem éri meg
Említettük, a Mandiner helyi baloldali forrásból úgy értesült, hogy a szivárványkoalíciós többség a kisebbségben kormányzó polgármesterrel szembehelyezkedve arra készül, hogy akár a „tatabányai forgatókönyvet” kövesse. Mivel forrásaink háttérben kívántak maradni, más nyilatkozókat kerestünk. Gondi Zoltán MSZP-s képviselő, sportban is illetékes tanácsnok azt hangoztatta, az ÉVE-frakció nem alakított még ki semmiféle álláspontot azzal kapcsolatban, vállalják-e az idén adventre elkészülő multifunkciós sport- és rendezvényközpont működtetését. Ezt azzal indokolta, hogy a polgármester, illetve a létesítmény-üzemeltető kft. ügyvezetője nem ad elegendő információt a képviselőknek a Kanizsa Aréna működtethetőségéről. A baloldali frakció elsősorban az induló üzleti tervet hiányolja, amelynek elkészítését Balogh László polgármester októberre ígéri.
Szóba állt velünk a jobbikos Berta Krisztián képviselő is (az egyik előválasztási jelöltjelölt Zala megye 3-as választókerületében), de végül csak annyit vállalt: mindenben azonosul szocialista kollégája nyilatkozatával.
Újabb „lölőzés” várható a sajtóban
Pusztán a szocialista és jobbikos tanácsnok megnyilvánulásából annyit biztosan látni lehet, hogy távolról sem szilárd az ellenzéki összefogás helyi erőinek az a szándéka, hogy az eredeti elképzelés szerint vagyonnyilvántartásba vegyék és tetterősen üzemeltessék a multifunkciós létesítményt. Nevezetesen azt a 15 milliárdos, a kormánytól mintegy ajándékba kapott, immár 85 százalékos készültségi fokon lévő Kanizsa Arénát, amely által Dél-Zala sport- és vásárcentruma lehetne a közösségi tereknek szűkében lévő, 50 ezres lélekszámú Nagykanizsa. Nem győzte meg őket sem a Puskás Aréna dicső szerepe a minapi labdarúgó Európa-bajnokságon, sem a tokiói olimpia népszerűsége. Arról is szól a fáma, hogy a „tatabányai megoldást” „lölőzéssel” próbálják majd a helyi közönségnek eladni. Azaz: a baloldal által kézivezérelt helyi sajtón keresztül ismételten támadni igyekeznek majd a kivitelező helyi magasépítő nagycég jelenlegi tulajdonosát, Mészáros Lőrinc vállalkozót.
Az a fajta hangulatkeltés egyébként, hogy az arénaépítéssel csak a szóban forgó nagyvállalkozó jár jól, a projekttel egyidős. Holott a zalai emberek százait foglalkoztató, hét évtizedes múltra visszatekintő ZÁÉV Zrt. minden jel szerint idejében és jó minőségben tudja átadni a Kanizsa Arénát a megyei jogú város, illetve agglomerációja lakosságának.

Joó István
Mandiner